Nüsszai Szent Gergely - Részlet a “Beszéd az elhunytakról” című írásából
Tehát mivel létezik üdvösséges szomorkodás, mint ezt beszédünk bizonyította, hallgassatok rám, akik könnyen át adjátok magatokat a fájdalom érzésének, mert nem a szomorkodást tiltjuk, csak azt tanácsoljuk nektek, hogy a megvetendő helyett a dicséretest válasszátok. Ne gyászoljatok tehát a világgal, amelynek eredménye a halál, amint az apostol mondja (2Kor 7,10), hanem Isten szerint szomorkodjatok, amelynek vége a lélek üdve. Az elhunytak fölött hullatott fölösleges és hiábavaló könnyek még esetleg az elítélés okává válhatnak azok számára, akik rosszul gazdálkodnak a hasznossal. Mert ha ez esetben ezt a szomorú érzést azért építette bele természetünkbe az, aki mindent bölcsességben alkotott meg, hogy az a természetünket elárasztó rossz tisztító eszköze legyen, valamint útravaló a remélt javak részességéhez, az hiábavalóan és fölöslegesen hullatott könnyeivel tulajdon gazdáját károsítja meg, az evangélium szava szerint rossz intézőként haszontalanul elpazarolva a rábízott vagyont (Lk 16,1). Mert minden, amit jóra használtunk fel, az a mennyei kincstár értékeihez beszámítódik. Nem szeretném tehát, testvéreim, ha nem tudnátok, mik azok, amiket az elhunytakról megtudtunk, és ha ezeken kívül van még más megtudható, ami tanítást a Szent Lélek a tökéletesebbeknek kinyilatkoztat, hogy ne szomorkodjatok, mint azok, akiknek nincsen reményük (1Tessz 4,13). Mert csak a hitetlenek reménye szűkül le erre az életre, ezért tartják gyászosnak a halált, mert nem remélik azt, amit mi, hívők. Mi azonban a halottak közüli feltámadás nagy kezesében hiszünk, minden teremtmény Urában, aki azért halt meg és támadt fel, hogy művével tegye hihetővé a feltámadás tanítását, hogy a javakba vetett reményünk biztos legyen, amely ha megvan, akkor az elhunytak miatti bánkódásnak nincs helye. Istenünk és Urunk, Jézus Krisztus, aki megvigasztalja az alázatosakat, vigasztalja meg a mi szívünket is, irgalmasságával szilárdítsa meg az Ő szeretetében (1Pt 5,10). Néki legyen di csőség mindörökkön örökké, Ámin.