Azoknak, akik "jó kereszténynek" vélik magukat érdemes minél gyakrabban felidézniük, mit mondotta nagy aszkéte, Szent Sziszoész, halála előtt:
Sziszoész abbáról beszélték, hogy amikor halálához ért, és összegyűltek nála az atyák, arca úgy ragyogott, mint a Nap. Így szólt hozzájuk: „Íme, eljött Antal abba!", és kis idő múlva: „Íme, eljött a próféták kara!" Aztán arca még fényesebb lett, és azt mondta: „Íme, eljött az apostolok kara!" Majd arca kétszer olyan fénylő lett, és úgy nézett ki, mintha valakivel beszélne. Erre megkérdezték őt az öregek: „Kivel beszélsz, atya?" Azt mondta: „Íme, angyalok jöttek, hogy magukkal vigyenek, de kérem őket, engedjenek még egy kicsit bűnbánatot tartani."
Erre azt mondták neki az öregek: ,,Nincs szükséged már bűnbánatra, atya." Így szólt hozzájuk az öreg: „Bizony, azt sem tudom, hogy megkezdtem-e." Erre mindannyian megértették, hogy tökéletes volt. Arca hirtelen ismét olyan lett, mint a Nap, és mindannyian megijedtek. Ő azonban azt mondta nekik: „Íme, eljött az Úr, és azt mondja: >>Hozzátok nekem a pusztaság edényét!<<" S azonnal kilehelte lelkét. Olyan volt ez, mint egy villámcsapás, és az egész ház megtelt jó illattal.