Ne hasonlítsd össze azokat, akik jeleket, csodákat és hatalmas cselekedeteket művelnek a világban, azokkal, akik ismerettel gyakorolják a csendesség (hészükhia) gyakorlatát.
Szeressed a csendesség tétlenségét inkább, mint a világ éhezőinek ellátását és sok pogány megtérítését Isten imádatára.
Jobb számodra, ha kiszabadulsz a bűn bilincseiből, mintha rabszolgákat szabadítanál ki rabságukból. Jobb számodra, ha békét kötsz lelkeddel, összhangot teremtve a benned uralkodó háromságban (itt a testet, lelket és szellemet értem ezalatt), mint ha tanításoddal békét hozol egyet nem értő emberek közé. Mert ahogy Nazianzi Szent Gergely mondja: „Jó dolog Istenről beszélni Istenért, de még jobb, ha az ember megtisztítja magát Isten számára.” Szeressed inkább a tapasztalati bölcsességgel párosult érdes beszédet, mintsem, hogy az értelmed lelkesedéséből, hallomásból és tintával írt tanulmányokból gyűjtött tanítások folyamát áraszd.
Szír Szent Izsák aszketikus homíliái, 144. Old
