Önszeretetünk és gögünk különösen a türelmetlenségben és az ingerlékenységben nyilvánul meg, amikor valamelyikünk nem viseli el a legkisebb kellemetlenséget sem, amit mások szándékosan, sőt többnyire szándéktalanul okoznak nekünk, illetve az akadályokat, amelyeket törvényesen vagy törvénytelenül állítanak elénk az emberek s a környező dolgok. Önszeretetünk és gőgünk mindenben a saját akaratát kívánná érvényre juttatni; szeretné, ha körülvennék tisztelettel, a múlékony élet kényelmeivel; azt óhajtaná, ha intésére némán és gyorsan engedelmeskedne valamennyi ember, sőt - mire nem törekszik a gőg! - az egész természet. Aki türelmetlen és ingerlékeny, az nem ismerte meg magát és az embert, s nem méltó arra, hogy kereszténynek nevezzék!
Kronstadti Szent János - Életem Krisztuban 37.old
