Az Utolsó Ítélet vasárnapja reggeli istentiszteletének kánonja
I. Óda 6. hang. Irmosz: Segítőm és pártfogóm…
Reszketek, ha a te kimondhatatlan eljöveteled félelmetes napjára gondolok, s félelemmel szemlélem előre, ahogy majd akkor leülsz, mindenható Istenem, hogy ítéletet tarts élők és holtak felett.
Amikor majd eljössz, Istenem, ott a felhők között, angyalaid és mennyei hatalmaid tízezres seregeivel, engem, szerencsétlent is méltass arra, Krisztusom, hogy találkozhassam veled!
Vedd figyelembe, lelkem, azt a napot és órát, melyen az Úr megjelenik; siránkozz és zokogj, csak hogy az ítélet óráján tisztának bizonyulj!
Megrendít és félelemmel tölt el a gehenna olthatatlan tüze, a kegyetlen féreg és a fogak csikorgatása, de te Krisztusom, szánj meg engem, bocsáss meg nekem, és választottaid közé sorolj!
Add, hogy nyomorult létemre is meghallhassam majd szenteket hívó kedves hangodat, és hogy rátalálhassak a mennyország kimondhatatlan nyugalmára!
Ne indíts pert ellenem, s ne hivatkozz elkövetett tetteimre, ne vizsgálgasd szavaimat, és ne javítgasd majd szándékaimat, hanem nézd el irgalmasságoddal gonoszságomat, Mindenható, és üdvözíts engem!
Dicsőség…
Atya és Fiú és Szentlélek, három személyű egység, a mindenség fölötti egyetlen, uralkodó, teljhatalmú, és minden hatalmat messze felülmúló Úr, üdvözíts minket!
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
Ki szülte azt a Fiút, aki nem az atyaság törvénye szerint fogantatott; azt, aki az Atyától anya nélkül született? Felfoghatatlan csoda! Te szülted őt, Tisztaságos, az Istent, aki egyúttal ember is!
Katavászia:
SEGÍTŐM ÉS PÁRTFOGÓM * lett nékem üdvözülésemben * az én Istenem * és őt dicsőítem: * az én atyámnak Istenét * és magasztalom őt, * mert ő dicsőségesen megdicsőült.
III. Óda. Irmosz: Erősítsd meg Uram…
Az Úr eljön: ki is bírja majd ki ezt a nagy félelmet? Ki merne magától mutatkozni az ő színe előtt? Lelkem, légy készen a vele való találkozásra!
Igyekezzünk még a vég előtt siránkozva engesztelni Istent, mert félelmetes az ítélőszék, amely előtt lehajlott fővel kell majd megállnunk!
Könyörülj rajtam, Uram, kiáltom feléd, könyörülj rajtam, amikor majd angyalaiddal eljössz, hogy mindenkinek megfizess tettei szerint!
Nem engedelmeskedtem parancsolataidnak, Uram; hogyan viselem hát el ítéleted nyilvánvaló haragját? Szánj meg engem azért, szánj meg majd az ítélet óráján!
Fohászkodva térj meg, nyomorult lelkem, mielőtt még az élet ünnepsége befejeződne, nehogy majd az Úr bezárja előtted a menyegzős ház ajtaját!
Vétkeztem, Uram, ahogyan senki más nem vétkezett az emberek közül; bűnt követtem el az emberi mértéket is meghaladó módon: de még az ítélet előtt irgalmazz nekem, Emberszerető!
Dicsőség...
Egyetlen Háromság, teremtetlen, kezdetnélküli természet, melyet három személyben magasztalunk, üdvözíts minket, kik hittel hódolunk hatalmad előtt!
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
Mag nélkül foganva szüléseddel sarjaztad, Szeplőtlen, az élő Igét, ki a te méhedben megtestesülve sem változott meg. Dicsőség, Isten anyja, a te szülésednek!
Katavászia:
ERŐSÍTSD MEG, URAM, parancsolataid kövén * az én ingatag szívemet, * mert egyedül te vagy a Szent és Úr!
Kathizma 1. hang. Minta: a te sírodat őrző...
ÍTÉLŐSZÉKED FÉLELMETES, ítéleted igazságos, * az én cselekedeteim pedig szörnyűek. * De te, irgalmas, siess megmentésemre, * és a büntetésektől szabadíts meg! * Ments meg, Uram, a kosok kárhozatától * és méltass, hogy jobbodon állhassak, * legigazságosabb Bíró!
Theotokion (az Istenszülőnek). Ugyanarra a dallamra.
A MINDENSÉG ALKOTÓJÁT, Istenedet és Teremtődet * a Szentlélek által méhedben hordoztad, * Szeplőtlen és Tisztaságos, * ki őt romlás nélkül meg is szülted. * Őt dicsőítjük, téged pedig magasztalunk, Szent Szűz, * dicsőség Királyának palotája * és a világnak váltságdíja!
Másik kathizma 6. hang:
AMA FÉLELMETES NAPRA gondolok * és sírok gonosz tetteim miatt. * Mivel védekezzem majd a halhatatlan Király színe előtt? * Hogyan merjek tékozlóként föltekinteni a Bíróra? * Jóságos Atya, * egyszülött Fiú, * és Szentlélek, könyörülj rajtam!
Dicsőség… Ugyanazon a hangon.
MIDŐN ÍTÉLŐSZÉKEDBE ÜLSZ a siralom völgyében, * azon a helyen, melyet arra rendeltél, * hogy igazságos ítéletet mondj, * ne hozd nyilvánosságra rejtett dolgaimat * s ne szégyeníts meg az angyalok előtt, * hanem szánj meg engem, Istenem, * és könyörülj rajtam!
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek). Ugyanazon a hangon.
A VILÁGNAK REMÉNYSÉGE, * áldott Istenszülő-Szűz, * a te egyedül hatalmas közbenjárásodat kérjük: * könyörülj meg pártfogó nélkül maradt népeden * s imádd az irgalmas Istent: minden megfenyítéstől mentse meg lelkünket, * egyedül áldott!
IV. Óda. Irmosz: Hallott prófétád…
Elközelgett a nap, már küszöbön van az ítélet! Ébredj fel hát, lelkem, mert ott királyok és fejedelmek, gazdagok és szegények mind egybegyűlnek, hogy az emberiségből ki-ki elvegye cselekedeteinek méltó bérét!
Szerzetes és főpap, öreg és fiatal, szolga és úr – ki-ki a maga rendjében sorra előáll, az özvegy és a szűz egyaránt ítélet alá kerül; s akkor bizony jaj lesz azoknak, akik nem feddhetetlenül éltek!
Nem vesztegethető meg a bíróságod, s titkot nem tűr ítélőszéked; ügyvédek mesterkélt beszéde meg nem hamisíthatja, tanúk ingadozása hibássá nem teheti az igazságszolgáltatást, mert minden ember összes titka nyilvánvaló előtted, Istenünk!
Ne jussak a sírás földjére, Krisztusom, s ne kelljen a sötétség helyét meglátnom, ó Ige! Ne kötöztesd meg kezemet és lábamat, ne vettess ki a lakodalmas házból, még ha az enyészhetetlenség öltönyét be is szennyeztem, én szerencsétlen!
Mikor majd a világítéletkor elkülöníted a bűnösöket az igazaktól, válassz el a kosoktól engem is, és sorolj juhaid közé, emberszerető, hogy áldó meghívásod hangját hallhassam!
Mikor majd megkezdődik a vizsgálat, és kinyílik a cselekedetek könyve, mit fogsz akkor tenni, szerencsétlen lélek? Mit hozhatsz fel védelmedre az ítélőszék előtt, hogyha nem mutathatod fel a megigazulás gyümölcseit Krisztusnak, a te Alkotódnak?
A gazdagnak a szenvedés lángjában mondott siralmát hallva sírok és bánkódom én is, aki az ő kárhozatára méltó szerencsétlen vagyok. Kérlek ezért, világ Üdvözítője: Könyörülj meg rajtam az ítélet napján!
Dicsőség...
Mint a Napból kiáradó fényt és sugarat, dicsőítem az Atyától való Fiút és Szentlelket: amaz született, tehát szülött; ez pedig kiáradt, tehát kisugárzás. Dicsőítem az egyformán kezdetnélküli, isteni Háromságot, s őt imádja minden teremtett dolog.
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
Szűz létedre gyermeket szültél és tisztaságodat megőrizve szeplőtlen maradtál, mert az Isten-embert szülted, két formában egy és ugyanazt! A te csodád, Szűzanya, megdöbbent mindenkit, aki egyébként hallani s érteni képes.
Katavászia:
HALLOTT PRÓFÉTÁD * eljöveteledről, Uram és megrettent, * hogy szűztől fogsz születni * és az emberek között megjelenni. * És mondá: * Hallottam híredet, * és megrémültem, * dicsőség a te erődnek, Uram!
V. Óda. Irmosz: Az éjszakából virradva...
Leírhatatlan ott a remegés és a félelem: mert eljön az Úr, és minden embert kísérni fogják a cselekedetei. Ugyan ki az, aki mindennek láttára ne bánkódnék?
A tűzfolyam megrémít és pusztít, a fogcsikorgatás és a mélység sötétsége elemészt. Hogyan és mit cselekedhetnék, hogy Istent még irgalomra indítsam?
Szánj meg Uram, kegyelmezz szolgádnak, és ne ítélj engem az elpártolt angyalok keserves gyötrelmeire, mert köztük sohasem találnék nyugalomra.
Uralkodó és vezető, gazdag és nyomorult, nagy és kicsi egyaránt számadásra kerül ott, s jaj lesz mindenkinek, aki nem áll készen!
Töröld el, távoztasd, bocsásd meg, Uram, mindazt, amit ellened vétettem, s ne ítélj engem ott, az angyalok előtt a szégyenletes, olthatatlan tűzbüntetésre!
Szánj meg Uram, kegyelmezz teremtményednek! Vétkeztem, de bocsáss meg nekem, hiszen lényednél fogva csak te vagy tiszta, és rajtad kívül senki sincs bűn nélkül.
Dicsőség...
Magasztallak téged, Háromság – természetedre nézve kezdet nélküli, felfoghatatlan, teljhatalmú Uralkodó, egészen tökéletes egység – Isten, világosság és élet és a világ Teremtője!
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
Természetfölötti foganásoddal, tisztaságos, nyilvánvalóan feloldódtak a természet törvényei, mert mag nélkül szülöd az öröktől fogva az Atyától született Istent!
Katavászia:
AZ ÉJSZAKÁBÓL VIRRADVA hozzád könyörgök, * világosíts meg engem, kérlek, * vezess, Emberszerető, * a te parancsolataidra, * és taníts meg, Üdvözítő, * hogy mindig megtegyem a te akaratodat!
VI. Óda. Irmosz: Teljes szívvel...
A te félelmetes eljöveteledkor, Üdvözítő Krisztus, mikor majd megjelensz az égből, s elkészülnek a trónok és kinyílnak a könyvek, akkor szánj meg, s kegyelmezz teremtményednek!
Ott már semmi sem segíthet, lelkem, mert Isten a bíró – sem kegyhajhászás, sem fortélyoskodás, sem dicsőség, sem baráti segítség, legfeljebb csak a jó cselekedeteidből fakadó erő.
Ott együtt lesz majd fejedelem és elöljáró, szegény és gazdag, ó lélek! S atyja vagy anyja sem segítheti, sőt még testvére sem szabadíthatja meg az embert az elítéltetéstől.
Vedd fontolóra, ó lélek, a bíró félelmetes számonkérését – rettegj tőle, készítsd elő a számadást, hogy ne kárhoztasson az örökké tartó fogságra!
Ne kelljen Uram, ezt a szavadat hallanom, mellyel eltaszítasz: „Vedd, amit érdemelsz!” – sem pedig azt: „Távozz az örök tűzre!” Hadd halljam majd inkább az igazakhoz intézett hívó szózatodat!
Szabadíts meg Uram az alvilág kapuitól, az áthatolhatatlan sűrű sötétségtől, az alvilágbeliektől, az olthatatlan tűztől és minden más, örökké tartó büntetéstől.
Dicsőség…
Magasztallak, Szentháromság egy Isten, Atya, Fiú és Szentlélek, tulajdonságaira nézve három személyre osztható, egy hatalmú erő.
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
Te vagy, Tisztaságos, az a kapu, melyen csak Ádám teremtője, Jézus, a te Fiad ment keresztül, aki úgy ment be és úgy jött ki, hogy a szüzesség pecsétjét nem törte fel.
Katavászia:
TELJES SZÍVVEL KIÁLTÉK * a poklok mélységéből * az irgalmas Istenhez * és meghallgatott engem, * és kiszabadítá az enyészetből életemet.
Konták 1. hang
MIDŐN DICSŐSÉGGEL ELJÖSSZ a földre, Istenem, * s mindenki félelmében remegni fog, * midőn a tűzfolyam megered ítélőszéked előtt, * s a könyvek megnyílnak és a titkok nyilvánosságra hozatnak, * akkor ments meg engem a kiolthatatlan tűztől * és méltass arra, hogy jobbodon álljak, * legigazságosabb Bíránk!
RETTENETES ÍTÉLŐSZÉKEDRE és az ítélet napjára gondolva, jóságos Urunk, elámulok és megrettenek, mert saját gondolataim vádolnak. Mert amikor elfoglalod trónodat, hogy vizsgálatot tarts, senki sem tagadhatja el bűneit, az igazságtól vádoltatva és a félelemtől szorongattatva. – Akkor majd magasra csapnak fel a gehenna lángjai, s ez megemészti a bűnösöket. Azért még a vég előtt könyörülj rajtam és kegyelmezz meg nekem, legigazságosabb Bírám!
Szinaxárion:
Ezen a napon az Úr Jézus Krisztusnak második eljövetelére és részrehajlás nélküli ítéletére gondolunk.
Midőn majd leülsz, mindenség Bírája, hogy megítéld a földet,
méltass engem is arra, hogy hívó szavadat halljam: „Jöjjetek!”
Ezt a mai evangéliumot is isteni ihletésű atyáink amiatt iktatták be rögtön az előző két vasárnap példabeszédei után, nehogy valaki az Istennek azokban megnyilvánuló emberszeretetén vakmerően fölbátorodva hanyagul folytassa életét ilyen indoklással: „Úgyis emberszerető az Isten – tehát ha bűnre adom is a fejem, nyilván elég lehetőségem lesz még arra, hogy mindent helyrehozzak.” – Ezért ezt a rettenetes napot iktatták be ide, hogy akik ilyen hanyagul viselkednének, azok a haláltól és az azután rájuk váró szörnyű folytatástól megijedve újra csak elkezdjék az erények gyakorlását. Mert nem elegendő csak az ő emberszeretetére bízni magunkat, hanem arra is tekintettel kell lennünk, hogy ő az igazságos bíró, aki mindenkinek tettei szerint megfizet. Egyébként a már előbb átköltözött lelkeknek is meg kellett már jelenniük az ítélő Bíró előtt.
Ez a mai ünnep mindennek a végét (s egyébként a szokásos életmódunk befejezését) is jelenti. Tudniillik a jövő vasárnapra a világ kezdetének és Ádám paradicsomból való kiűzetésének emlékét tették a szent atyák – erre pedig a mi itteni dolgainknak, sőt magán az egész világnak is a végét. Ezt nyilván azért is tették a húshagyó vasárnapra, hogy az ünnep témája által keltett félelemmel gátat szabjanak az ilyenkor szokásos féktelen kicsapongásnak és dőzsölésnek – és ehelyett inkább a felebarátainkkal való együttérzésre hívják fel a figyelmünket. Másrészt pedig azért is tehették mára mindezt, mert éppen a mohó élvezetvágy folytán kerültünk ki a paradicsomból, és emiatt kerültünk ítélet és átok alá. Ezért került tehát a mai vasárnapra ez az ünnep – meg azért is, mivel a következőn már Ádám mintájára száműzöttek leszünk az Édenkertből mindaddig, amíg az értünk jövő Krisztus vissza nem vezet bennünket a paradicsomba. Aztán azért van szó most épp a második eljöveteléről, mert az első alkalommal ő testileg jött közénk, még eléggé csöndben és dicsőség nélkül – akkor viszont már természetfölötti csodákkal és ragyogó fényességben fog majd eljönni az égből, s egyúttal mégis testileg. Így mindenki fölismerheti, hogy ő ugyanaz, mint aki már előbb is eljött és megszabadította az emberi nemet, majd pedig meg fogja ítélni, hogy ki-ki helyesen őrizte-e meg a rábízott javakat. Hogy mikor lesz ez a második eljövetele, azt senki sem tudja: ezt ugyanis az Úr még apostolai elől is titokban tartotta. Mindenesetre ezt még különböző jeleknek is meg kell előzniük, ahogyan azt bizonyos szentek részletesen elmondták. Némelyek azt állítják, hogy ez az eljövetel hétezer év elteltével következik majd be. Az Úr eljövetele előtt pedig még eljön az Antikrisztus, aki – Római Szent Hippolitosz – egy látszat szerint szűz, de valójában tisztátalan asszonytól fog megszületni Dán törzséből, aki Jákob egyik fia volt. Ez körüljárva igyekszik majd bosszút állni Krisztus közösségén, s olyan csodákat művel, mint amilyeneket Krisztus is művelt, sőt halottakat is támaszt fel, de mindezt – akár a születést, akár a test fölvételét, akár bármi egyebet – szemfényvesztésként teszi. Az apostol is mondja, hogy akkor majd megjelenik teljhatalmában a pusztulás fia, jeleket és hamis csodákat művelve. Mindenesetre nem maga a Sátán az, aki emberré változik, ahogyan Damaszkuszi János is mondja, hanem egy paráznaságból született férfi, aki a a Sátán minden hatalmát megkapja, és hirtelen újra életre kel, aztán pedig mindenki előtt szelídnek és jóságosnak látszik. Ezután pedig nagy éhínség lesz, de ő megetet a néptömeget, sőt a Szentírást is a maga javára fordítja. Böjtölést gyakorol, úgyhogy az emberek már kényszeríteni fogják arra, hogy királyuk legyen. Leginkább a zsidó népet fogja megszeretni, és Jeruzsálemet helyre fogja állítani, templomát pedig újra fölépíti.
Aztán hét évvel a vég előtt – Dániel jövendölése szerint – eljön majd igét hirdetni Hénok és Illés, de a nép nem fogadja el, a Zsarnok pedig foglyul ejti őket, s fejüket veszi. Akik a vallásos életet választják, azok messze elmenekülnek. Akiket viszont a hegyek között talál meg a gonosz, azokat a démonokkal gyötörteti. Mindenesetre Isten a választottaira való tekintettel megrövidíti majd ezt a hét esztendőt. Aztán pedig nagy éhínség tör ki, a világ alkotóelemei pedig elváltoznak, mivel hamarosan minden elenyészik.
Ezek után jön majd el az Úr az égből fényesen, mint a villám. Előtte a szent kereszt jelenik meg, s körülötte tüzes folyam örvénylik, amely megtisztítja majd az egész földet minden szennytől. Hamarosan elfogják az Antikrisztust is szolgáival együtt, és az örök tűzre vetik őket. Az angyalok harsonaszavára pedig egyszerre majd a föld minden részéből Jeruzsálembe gyűlik össze az egész emberi nem, mivel ez a világ közepe: s ott lesznek majd fölállítva az ítélőszékek. Mindenesetre az enyészhetetlenségre átköltözöttek mindegyike a saját testével és lelkével együtt jelenik majd meg, de egyforma alakjuk lesz, mert még maguk az alkotóelemek is a legkedvezőbb formájúra változnak. Az Úr pedig egyetlen szavával elkülöníti majd az igazakat a bűnösöktől: akik jót cselekedtek, azok bejuthatnak az örök életre, a bűnösök viszont örök gyötrelemre mennek, amely soha nem fog megszűnni. Tudnunk kell azt, hogy ott Krisztus nem a böjtölést vagy a ruházat nélkül vállalt aszketikus gyakorlatokat vagy valamilyen csodákat fogja kérdezni. Ezeket is szépen figyelembe fogja venni, de sokkal inkább a legfontosabbat, az irgalmasság gyakorlását és a rászorulók együtt érző megsegítését fogja számon kérni. Hat-hat ilyen szempontot fog majd felsorolni mind az igazaknak, mind pedig a bűnösöknek: „Éheztem, és ennem adtatok. Szomjaztam, és innom adtatok. Vándor voltam, és befogadtatok; mezítelen, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Mert amit e legkisebb testvéreim közül egynek is tettetek, azt nekem tettétek.” Márpedig ezeket lehetőségeihez mérten bárki meg tudja tenni. Akkor majd megvallja minden nyelv az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
A gyötrelmek pedig, amelyeket a szent evangélium felsorol, a következők: „Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás…” „A férgük el nem pusztul és tüzük ki nem alszik…” „Vessétek őt a külső sötétségre!” Mindezt Isten egyháza így veszi tudomásul, s vallja egyrészt azt, hogy a túlvilági boldogság és a mennyország az Isten szentjeivel való együttlétet illetve az ott folytonosan áradó ragyogást jelenti; másrészt pedig hogy a kárhozat kínja a homály illetőleg mindaz, ami még az Istentől való eltávolodás következménye, ezenkívül pedig még ott van a lelkiismeret-furdalás gyötrelme, hogy az oda kerültek hanyagságuk és a világi élvezeteik folytán meg lettek fosztva az isteni ragyogástól.
VII. Óda. Irmosz: Vétkeztünk…
Boruljunk le és siránkozzunk, hívek, az előtt az ítélet előtt, melynek során az egek összeomlanak, a csillagok lehullanak, s az egész föld megrendül – hogy végül kegyelemre találjunk atyáink Istene előtt!
Megvesztegetés nélkül folyik le a vizsgálat, s félelmetes ott az ítélet, ahol a bíró előtt nincs titok, ahol ajándékokkal nem lehet személyválogatást eszközölni. Te mégis kegyelmezz meg nekem, Uralkodóm, és szabadíts meg minden rettenetes haragtól!
Az Úr ítéletre érkezik! Ugyan ki viselheti el tekintetét? Rettegj, szerencsétlen lelkem, rettegj! Készítsd a jócselekedeteidet a halálra, hogy kegyelemre és irgalomra találj atyáink Istene előtt!
Uram, az olthatatlan tűz képe egészen fölkavar, a fogak szörnyű csikorgatása, s a lelket emésztő alvilág gondolata félelemmel tölt el; teljesen megtérni mégsem tudok; de te, Uram, még mielőtt véget érnék, a te félelmedben erősíts meg engem!
Eléd borulok és eléd tárom könnyes szavaimat: Vétkesebb vagyok még a bűnös asszonynál is; jobban megszegtem a törvényt, mint bárki más a földön; de te, Uralkodó, könyörülj meg teremtményeden, és hívj újra magadhoz engem!
Térj meg, tarts bánatot, tárd fel titkaidat Istennek, és mondd el a mindentudónak: Te ismered titkaimat, egyetlen Üdvözítőm, de ahogyan Dávid a zsoltárban mondja, könyörülj rajtam irgalmasságod szerint!
Dicsőség…
Magasztalom az egylényegű Háromságot és a három személyű egységet, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, akik egy erő, egy akarat és egyetlen működés: háromszorszent egy Isten, s egyeduralkodó egyetlen fönség.
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
Szűzi méhed nászterméből jön el közénk tündöklő ékességben Isten, a titokzatos módon legszentebb véredbe mártott, Isten-szőtte köntösbe öltözött Uralkodó, és uralkodik a földön.
Katavászia:
VÉTKEZTÜNK, * törvényedet megszegtük, * és igazságtalan dolgot műveltünk a te színed előtt, * mert nem tartottuk be * és nem teljesítettük * parancsolataidat. * De végtére mégse vess el bennünket, * atyáinknak Istene!
VIII. Óda. Irmosz: Kit dicsőítenek…
A te második, rettenetes eljöveteledkor való találkozásunkra gondolva, Uram, remegek a büntetéstől, s igen félek haragodtól. Ments meg azért ettől az órától, kérlek, és üdvözíts engem mindörökre!
Melyik ember viselhetné el majd haragodat, Istenünk, amikor majd ítéletet tartasz minden fölött? Hiszen akkortól már az örökké égő tűz és a folyton maró féreg martaléka lesz minden kárhozott mindörökre.
Midőn majd minden lelket magadhoz szólítasz, Krisztus, hogy egyetlen helyen megítéld őket, nagy lesz a félelem és a szorongás, mert akkortól már kinek-kinek csak a jótettei lehetnek segítségére örökre!
Mindenség Bírája, Istenem és Uram! Hadd halljam majd ama napon áldó szavadat, s hadd láthassam meg a te nagy világosságodat, hadd lássam meg hajlékodat, és hadd szemlélhessem dicsőségedet mindörökké örvendezve!
Üdvözítőm és igaz Bírám! Könyörülj meg rajtam, és ments meg engem a tűztől és a büntetéstől, amely reám várhatna igazságos ítéleted szerint! Az erény és bűnbánat gyakorlása révén juttass el engem még a vég előtt a bűnbocsánathoz!
Mekkora lesz majd a félelem, amikor majd te leülsz ítéletet hozni, mint kegyelmes bíró, és megmutatod félelmetes dicsőségedet, Krisztusom! Hiszen a tűz már lángra lobban akkor, s mindenki remegve állhat meg leplezetlen ítélőszéked előtt.
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
Az egylényegű Istent imádom, s közben megkülönböztetve három személyét magasztalom, akik megkülönböztethetők ugyan, de nem másfajták, mert az egy Isten három személyben létezik, mint Atya, Fiú és isteni Lélek.
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
Tündöklő méhedből, Tisztaságos, mint nászterméből kilépő vőlegény ragyogott föl közöttünk Krisztus, aki nagy világosság a homályban lévőknek, és az igazság napjaként felragyogva megvilágosította az egész világot.
Katavászia:
KIT DICSŐÍTENEK * a mennyei hadak, * és kitől * reszketnek * a kerubok és szeráfok, * azt minden lélek * és minden teremtmény * énekelje, áldja, * és magasztalja minden időben!
IX. Óda. Irmosz: A mag nélküli…
Eljön az Úr, hogy a bűnösöket megbüntesse, az igazakat pedig üdvözítse. Remegjünk hát, sírjunk, és vegyük tudomásul ezt a napot, amelyben az emberek titkos és rejtett dolgai is mind feltárulnak, és ki-ki megkapja azt, amit megérdemel!
Mózes félelemmel és rettegéssel telt el, amikor hátulról meglátott téged. S én szerencsétlen hogy állok majd meg előtted, s hogyan nézek tekintetedre, amikor majd eljössz a mennyből? Kegyelmezz hát nekem, Könyörületes, a te irgalmas tekinteteddel!
Dánielt megrettentette az ítélet órája, Uram, de én szerencsétlen mit érzek, ama félelmetes nap felé közeledve? Add meg kegyelmesen, még mielőtt véget érek, hogy előtted hódolva elnyerhessem országodat!
Közeleg a tűz, a féreg. De készen van a boldogság, a dicsőség, a nyugalom, az alkonyt nem ismerő világosság, az igazak öröme is. Vajon ki lesz olyan boldog, hogy megszabadul az előbbiek gyötrelmétől és elnyeri örökségül az utóbbiakat?
Ne távolítson el engem haragos indulatod színed elől, Uram, se ne kelljen átkot mondó, tűzre küldő szavadat hallanom! Hadd menjek be inkább szenteiddel együtt enyészet nélküli násztermed boldogságába!
Az ész megsebesül, a test elgyengül, a lélek beteggé lesz, a szó elhalkul, az élet pedig halálba torkollik, mert már küszöbön van a vég. S te, szerencsétlen lelkem, mit fogsz tenni, ha majd eljön a bíró, hogy megvizsgálja tetteidet?
Dicsőség…
Az egyetlen egyszülött Fiúnak egyedüli szülő Atyja; s te, Fiú, aki az egyetlen világosságként sugároztál ki az egyetlen világosságtól; és te, egyetlen Istennek egyedülálló módon létező egyetlen Szentlelke, az Úrtól származó valóságos Úr; egységes Szentháromság, üdvözíts engem, ki isteni titkaidat hirdetem.
Most és… Theotokion (az Istenszülőnek):
A te születésed csodája ámulatba ejt, Szeplőtlen! Hogyan foganhatod mag nélkül a megfoghatatlant? Mondd, hogyan maradhatsz szüzen, mikor, mint anya, szültél? Te, aki a természetfölötti módon jövőt hittel fogadtad, imádd szülöttedet, mert amit ő akar, mindent megtehet.
Katavászia:
A MAG NÉLKÜLI FOGANTATÁSNAK * titokteljes szülöttje * és férfit nem ismerő anyának * szűzi gyümölcse; * Isten születése * megújítja a természeteket: * Ezért téged, Istenünk Anyját, * mi, hívek, nemzedékeken át * mindannyian igazhitűleg magasztalunk.
