A modern keresztények nem adták fel a jövőbeni Királyságot, de annyira "felvizezték", hogy azon csodálkozunk, milyen hitük van a keresztényeknek. Különösen a keresztényeknek a társadalmi idealizmus programjaiban való részvétele számomra azt sugallja, mintha azt mondanák: "Nektek, világiaknak, igazatok van. A mi 'nem evilági' Királyságunk, olyan messze van és úgytűnik nem tudjuk megértetni veletek; így csatlakozunk hozzátok valami olyan építésében, amelyet valóban láthatunk, valami ami jobb, mint Krisztus és az Ő Királysága - a béke, az igazságosság és a testvériség uralma a földön." Ez egy "új kereszténység", számomra úgy tűnik, ez egy finomított változata annak a kereszténységnek, melyet Dosztojevszkij "Nagy Inkvizítora" képvisel.
