.png)
[Levél a kolosszeieknek 4:2-9, Lukács 9:49-56] Hogyan viszonyuljunk a hitetlenekhez, akik nem vallják meg az Úr Jézust? Ugyanúgy, ahogy Jézus ahhoz a faluhoz viszonyult, amelyik nem fogadta be. Telve ifjonti buzgósággal, hévvel, a tanítványok tüzet akartak kérni az égből, de az Úr megfeddi őket. „Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek…” Az Úr és Megváltó nem akart semmilyen közösséget azokkal, akik nem fogadták be, bár a megváltás az Ő befogadásából áll; hanem elment mellettük és más faluba tért, magukra hagyva őket. Ez ma is érvényes: hagyjuk a hitetleneket a maguk útján menni és a híveket a magukén. Isten él, és a megfelelő időben mindenkire gondot fordít. Szükséges megszánni a hitetleneket és imádkozni értük; átéléssel kívánni, hogy tudják az igazat és keresni kell az alkalmat, hogy az igazság felé tereljük őket; de ha nyíltan támadják az igazságot, rójuk meg őket szeretetteljesen, ami észhez téríti őket – ennyi elég.
