Lelki prostitúció,
Teljesen feje tetejére állt világunkban, az emberek elméjében totális a zűrzavar. Sokan lelki delúziójukban, vágyakozva valami "spirituális" tapasztalatra, amitől azt remélik, hogy többek lesznek a "hétköznapi" embereknél és jobbra fordul földi életük, elkezdenek mindenfelé keresgélni ilyen-olyan "vallásokban", "izmusokban" és "filozófiákban".
Az ezekben a tévhitekben eltöltött idő egyeseknél olyannyira mély gyökeret ver, hogy még amikor, Isten kegyelme révén, sikerül is felismerniük az Egy Igaz Istent és megtérni Jézus Krisztus Szent Egyházába, az Ortodox Egyházba, továbbra is folytatják megtérésük előtti tévelygésüket, melyet jogosan nevezhetünk lelki prostitúciónak. Bár szájukkal azt állítják, hogy elfogadták Krisztust, de szívükben és tetteikkel ennek ellenkezőjét bizonyítják, és továbbra is kapcsolatban állnak azon etetnekekkel, szektákkal, "ezoterikus vagy filozófiai" körökkel, amelyekbe Keresztségük előtt tartoztak.
Ez a fajta lelki prostitúció, amikor innen is, onnan is "javakat" akarunk szerezni, és önös érdekeink végett, ahogy mondani szokás "egyszerre több vasat tartunk a tűzbe", szöges ellentétben áll azzal, amit a Szentatyák tanítottak, vagyis hogy egy embernek az Igaz Istenhez való megtérése után hátra kell hagynia előző életének tévelygéseit, hiszen újjászületett Krisztusban a Szentkeresztség fürdőjében!
"»Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Rajtam kívül más isteneid ne legyenek. Ne készíts magadnak faragott képet, se hasonmást semmiről, ami fenn az égen vagy lenn a földön van, vagy a föld alatt, a vizekben lakik. Ne imádd, s ne tiszteld ezeket, mert én az Úr, a te Istened, féltékeny Isten vagyok. Megtorlom az atyák gonoszságát fiaikon harmad- és negyedíziglen, mindazokon, akik gyűlölnek engem, de irgalmasságot gyakorlok sok ezeríziglen azokkal, akik szeretnek, és megtartják parancsaimat." - MTörv 5:6-10
István atya
