Nagy Szent Bazil arról, hogy miért hívta Igének Krisztus Urunkat, Teológus Szent János az ő Evangéliumában.
... így tehát amikor azt hallod, hogy Ige, óvakodj attól, hogy értelmi gyengeséged miatt földhözragadt és alantas gondolatokra ragadtasd magad! Hanem kutasd a szó értelmét! Miért Ige? Hogy megmutassa, hogy az értelemből származott. Miért Ige? Mert szenvedély nélkül született (11). Miért Ige? Mert a szülő képe, aki a teljes szülőt megmutatja önmagában, semmit sem vesz el belőle, és önmagában tökéletesen létezik, amint a mi igénk is teljes gondolatunknak képét nyújtja. Amit ugyanis szívünkben kieszeltünk, azokat a szó által fejeztük ki, és a kimondott dolog a szívben levő gondolat képmása. Hiszen a szív bőségéből jön a szó. Szívünk olyan, mint valami forrás, a kimondott szó (12) pedig olyan, mint ebből a forrásból kicsorduló patak. Amekkora tehát az, ami kicsordul, akkora az, ami először felszínre kerül, és amilyen az elrejtett, olyan a napvilágra került is. Igét mondott tehát, hogy megmutassa neked az Atya szenvedélymentes nemzését, elmondja neked mint isteni dolgot a Fiú tökéletes létezését, és ezek által kifejtse a Fiúnak az Atyához való időtlen kapcsolódását (13). Hiszen a mi igénk a szellem szüleménye, mely szenvedély nélkül született, ugyanis se nem vágják el, se nem oszlik meg, se nem folyik, hanem miközben a szellem teljes marad saját létének állagában, teljesként és tökéletesként hozza létre az igét, és amikor kijön az ige, az őt szülő szellemnek egész erejét tartalmazza (14). Amennyi istenfélő tehát, annyit meríts az ige jelentéséből az Egyszülött teológiájához, és ha ezt látszólag értelmetlennek és abszurdnak találnád, kerüld el és ne törődj semmiféle kitalálással! „Kezdetben volt az Ige." Ha pedig azt mondta volna: „Kezdetben volt a Fiú", a Fiú névvel együtt a szenvedéllyel kapcsolatos gondolat is eszedbe jutott volna. Mivel ugyanis nálunk a nemzők időben nemzenek és szenvedéllyel nemzenek, ezért mondott inkább Igét, és így előre helyreigazította a méltatlan feltételezéseket, hogy sértetlenül őrizze meg lelkedet.
