A névimádók, akik azt állítják, hogy Krisztus Urunk szent neve az Ő teremtetlen energiája is lenne egyben, előszeretettel idézik Palalamász Szent Gergelyt, egyértelműen félreértelmezve gondolatait, Szent Gergely, viszont nyíltan ellenezte a névimádás gondolatát:
"Gregorasz [5] megfogalmazta azt az őrült tant, hogy a nevek az isteni energiák."[6]
[6] Ὁ δὲ Γρηγορᾶς νομιίσας τοῦτον φάναι κατά χρόνον προϋφεστηκέναι τὴν θείαν φύσιν τῶν ενεργειῶν, τὰ ὀνόματα εἶναι τὰς θείας ὲνεργείας φρενοβλαβῶς ἐδογμάτισεν. Palamas Szent Gergely, Discourses II, 28: 5-6, in Collected Works [Συγγραμματα], 4. kötet, 286. oldal, szerk. P. Chrestou, Thessaloniki, 1988.
A névimádók szívesen idézik Kronstadt Szent Jánost is: „Isten neve maga Isten” és „ebben a névben benne van az Úr minden esszenciája” (My Life In Christ, 359. o., Szentpétervár, 2001). Később azonban St. János kifejti, hogy e kifejezések megértése az Egyház patrisztikus teológiáján, és nem Anthony Bulatovich tombolásain alapul. A Szent szavai az „Életem Krisztusban” című könyvből, 467-468.
Mivel az Úr mindenütt jelen van, keresztje csodákat tesz, neve csodákat tesz, ikonjai csodákat tesznek." „Mivel testből valók vagyunk, az Úr a teremtéshez kapcsolja a jelenlétét, és önmagát a teremtéssel… A Templomhoz, az ikonokhoz, a kereszt jeléhez, az artikulált hangokból összeállított nevéhez köti magát, szenteltvízzel, megszentelt kenyérrel, búzával és borral… de eljön az idő, amikor nem lesz szükség ezen látható jelekre, és akkor még intenzívebben fogunk enni belőle, „az Ő birodalmának el nem múló napján”, míg jelenleg csak a test közvetítésével, az ikonokon és jeleken keresztül.
...Kronstadti Szent János világossá teszi ezt a megértést azzal, hogy Isten mindenütt jelen van, és megszenteli azokat, akik különféle médiumokon keresztül közelednek hozzá. Ez volt a Hetedik Ökumenikus Zsinat tanítása, amely kimondta, hogy nem istenítjük a médiumot – ikonokat, neveket, keresztet stb. –, hanem az istentisztelet áthalad és eléri az Istenséget, hogy magához vonzza az Ő kegyelmét...
De van egy másik Kronstadti Szent János idézet, amelyet a névimádók szívesen figyelmen kívül hagynak: „A hitben gyönge szív ne gondolja, hogy a kereszt vagy Krisztus neve magától cselekszik, vagy hogy ez a kereszt és Krisztusnak ezen neve csodákat szül, amikor nem nézek szívem szemével (nouszával) vagy Krisztus hitével”. (Sergieff, John I. (1897) Életem Krisztusban. (E.E. Goulaeff, Trans.). Jordanville, NY: Holy Trinity Monastery (1971). 23. o.
Ez az idézet Kronstadt Szent Jánostól megrendíti a névimádók tanának alapjait. Nyilvánvaló, hogy Szent János nem volt névimádó, csak azt mondta, hogy „Isten neve maga Isten” az imádság kontextusában, nem pedig identitásként vagy szó szerinti értelemben.
Akik bővebben szeretnének olvasni erről az eretnekségről:
http://onimyaslavie.blogspot.com
