„Ilyen merészség volt Meletiosz (Metaxakis) pátriárka és Krizosztomosz (Papadopulosz) athéni érsek, az ortodox egyház e két Lutherje, akik a modernizáció ürügyén nem haboztak lábbal tiporni a pán-ortodox zsinatokon vagy az apostoli és zsinati kánonokon, annak elérése érdekében, hogy közelebb kerüljenek a nyugati egyház szervezetekhez a naptárújítás révén, az ortodoxia szövetének megszakítása és az egy, szent, egyetemes és apostoli Egyház ősi gyakorlatának megsértése árán."
(Krizosztomosz, Florinai metropolita, Az egyházi naptár mint az ortodoxia kritériuma, 1. kiadás [1935], 17. o.)
