Létrás Szent János - Tanácsok az álmokat látó noviciusoknak

 

35. Bizony nem titkolhatjuk, hogy [erre vonatkozó tudásunkat illetően] a szellemünk egészen tökéletlen, és tele van mindenféle tudatlansággal. Az íny különbözteti meg az ételeket, a szavakat pedig a fül. A szem gyöngeségét a nap, a lélek tájékozatlanságát pedig a belőle fakadó szavak teszik nyilvánvalóvá. Ám a szeretet törvénye olyan dologra is rávisz, ami egyébként meghaladja erőnket. Helyénvalónak tartom tehát (bár nem kötelezőnek), hogy az idegenben tartózkodásról szóló szakaszok után, helyesebben azok között, néhány gondolatot az álmokról is beiktassunk, hogy a gonosz csalóknak ebben a cselében se legyünk avatatlanok.

36. Az álom elménk tevékenysége testünk tétlensége idején.

37. A képzelet a szemek káprázata elménk szunnyadása közben, s képzelődés alakulhat ki elménk önkívületi állapotában testünkben is. A képzelődés olyan látomás, amely nem valóság.

38. Az pedig, hogy miért akartunk az előzó szakasz után az álmokról szólni, nyilvánvaló: Mikor otthonunkat, rokonainkat az Úrért elhagyva, Krisztus iránti szeretetből rászántuk magunkat az önkéntes száműzetésre és idegenben való életre, akkor a démonok álmokkal próbálnak bennünket zaklatni: rokonainkat mutatják nekünk szomorúan, haldokolva vagy értünk aggódva és miattunk kifosztva. Hát aki álmoknak hisz, az olyan, mint aki a saját árnyéka után fut és igyekszik azt hatalmába ejteni.

39. A hiúság démonai álmunkban próféták: az eljövendő eseményekről agyafúrt módon következtetnek, majd azokat előre bejelentik nekünk. Mikor aztán a látomások beteljesednek, elámulunk, és arra gondolva, hogy szinte már a jövendölés kegyelmét is elértük, felfuvalkodunk.

40. Az ilyen démon azok szemében, akik hallgatnak rá, gyakran prófétává lett; azok előtt azonban, akik semmibe veszik, mindig hazugnak bizonyult. Mert mint szellemi lélek, látta azt, ami ezen a levegőégen belül van, megfigyelte, hogy valaki haldoklik, és álomban megjövendölte azt a hiszékenyeknek.

41. Semmilyen jövendő eseményt sem tudnak a démonok jövőbelátásból, hiszen a halálesetet még az orvosok is megmondhatták volna előre nekünk.

42. Sokszor a világosság angyalává, vértanúk hasonmásává alakulnak át, hozzánk jönnek, és álomban mutogatják magukat, amikor pedig felébredünk, önhitt örömbe fojtanak.

43. Ez legyen számodra a csalás jele: az angyalok büntetést, ítéletet, elválást mutatnak, és mikor felébredünk, rettegéssel és szomorúsággal töltenek el.

44. Ha álmunkban elkezdünk hallgatni a démonokra, akkor már ébren is kijátszanak. Aki álmoknak hisz, az teljesen megbízhatatlan, aki pedig azokból egyiknek sem hisz, az bölcs.

45. Csupán azoknak higgy, amelyek a kárhozatot és ítéletet hirdetik neked. Ha meg kétségbeesés kínoz, az is a démonoktól van. 

Ez a Háromsággal egyenlő számú, harmadik lépcsó. Aki rálépett, ne nézzen se jobbra, se balra!

Létrás Szent János Vasárnapja

 

 Az ortodox egyházban ma van Létrás Szent János ünnepe és különös véletlen, hogy ebben az évben hazánkban a mai napra estek a parlamenti választások, melynek talán egy szimbólikus jelentése is van az ortodox keresztények számára. Annak, amit Krisztus Urunk megjövendölt be kell következnie, és ezt a folyamatot, ahogy Kaukázusi Szent Ignác mondta, nem tudjuk feltartóztatni gyenge kezeinkkel. Nos, amíg "a halottak temetik halottjaikat", különböző politikai pártoktól és ennek a világnak királyától várva evilági jólétüket és megváltásukat, addig mi ortodox keresztények Létrás Szent Jánossal együtt tekintsünk az égre és törekedjünk az egyetlen valóban fontos cél felé, hogy a mennyekbe vezető létrán egy napon feljussunk Krisztus Urunk Mennyei Királyságába és elnyerjük az örök életet.

István atya

Létrás Szent János Mennyekbe vezető létrájából

Létrás Szent János Mennyekbe vezető létrájából

Rosszat az Isten sem nem okozott, sem nem teremtett. Tévedtek hát azok, akik azt mondták, hogy lelkük bizonyos szenvedélyei termé- szetesek. Nem értették meg, hogy mi változtattuk át természetünk elemi tulajdonságait szenvedélyekké. Például: természettől fogva van bennünk mag gyermekek nemzésére, mi azonban paráználkodásra fordítjuk. Természettől fogva van bennünk indulat a kígyó ellen, mi meg embertársunk ellen használjuk. Természettől fogva van bennünk igyekezet, hogy az erényekre törekedjünk, ám mi a rosszra törekszünk vele. Természetes, hogy a lélek dicsőségre vágyik, ám csak a mennyeire! Természetes az önérzet, de csak a démonokkal szemben. Ugyancsak természetes dolog örülni, mégpedig az Urnak és embertársunk sikerének. Kaptunk némi haragtartást is, de lelkünk ellenségei ellen. Kaptunk étvágyat, de nem kéjvágyat.

Homályt elviselő alázat útján aztán ismét fölkel a napunk. A vadak erre összegyűlnek és tanyájukba, azaz gyönyörhajhászó szívekbe térnek nyugodni és már nem bennünk. Akkor azt mondják majd a démonok egymás között: „Az Úr irgalmában megint nagy dolgot művelt velük" mi meg nekik: „Nagy dolgot művelt az Úr velünk: minket öröm töltött el, titeket pedig kiúztek." „Lám, az Úr könnyű felhőre száll", bizonynyal a minden vágyon felülemelkedett lélekre, és „Egyiptomba érkezik", mármint az imént még elsötétült lélekbe, „és megrendülnek az ember alkotta bálványok", vagyis az elme okoskodása.

Ha Krisztus mindenható létére testileg menekül Heródestől, tanulják meg a vakmerők, hogy ne vessék magukat kísértésekbe. Hiszen így szól az Írás: „Ne ingadozzék a lábad, és nem szunnyadozik, ki téged őriz. "

Összefonódik a góg a bátorsággal, mint a közmondásos kúszónövény a ciprusfával. Egyre azon legyünk, hogy még csak eszünkbe se jusson bármi erényt magunknak tulajdonítani, hanem kikutatva mindegyiknek sajátos jellegét, vegyük fontolóra, vajon valóban megvan-e bennünk, és akkor biztosan belátjuk fogyatékos voltunkat.

Létrás Szent János - A Sokarcú Hiúság

Létrás Szent János

21. Fok

A Sokarcú Hiúság

1. Azt, aki monostorban vagy közösségben járja az erény útját, nemigen szokta gyötörni a gyávaság. Aki azonban csöndes magányban él, küzdjön, hogy úrrá ne legyen rajta a gyávaság, a hiúság kölyke, a hitetlenség leánya!

2. A gyávaság gyerekes magatartás megvénült, hiú lélekben. A gyávaság a hit hiánya, ami a váratlan elővételezésére vonatkozik.

3. A félelem előre elképzelt veszély. Vagy pedig: a félelem a szív rettegő érzése, amint az szorong és gyötrődik talán még nem is nyilvánvaló Csapások miatt. A félelem a teljes bizonyosság hiánya. A kevély lélek a gyávaság rabszolgája. Önmagában bízik, tehát fél a teremtmények zajától és árnyékától.

4. A bűnbánatot tartókban és szenvtelenekben nincs gyávaság. A gyávák nemegyszer meg is zavarodnak, és méltán. Igazságos ugyanis az Úr, aki elhagyja a kevélyeket, hogy mi, a többiek is okuljunk belőle, és föl ne fuvalkodjunk.

5. Aki gyáva, az mind hiú. Ellenben aki nem gyáva, még nem mind alázatos, hisz a gonosztevők vagy a sírrablók se egykönnyen ijednek meg.

6. Haladéktalanul merj akár az éj közepén is azokra a helyekre menni, ahol meg szoktál rémülni, mert ha egy kicsit engedsz, veled öregszik ez a gyerekes, nevetséges szenvedély. Út közben imával fegyverkezz odaérve pedig tárd ki a karodat, és Jézus nevével korbácsold az ellenséget, mert nincs annál hatalmasabb fegyver a mennyben és a földön. Miután megszabadultál nyavalyádtól, zengd szabadítód dicséretét, mert ha hálás vagy, örökké megoltalmaz.

7. A gyomrodat soha egyszerre meg nem töltheted. A gyávaságot sem győzheted le rögtön egy csapásra. Minél inkább bűnbánatot tartunk, annál hamarabb enged, amennyiben viszont azt elmulasztjuk, gyávák maradunk.

8. „Felborzadt minden hajszál a testemen"- mondta Elifáz, mikor ennek a démonnak a gonoszságáról szólt. Mert hol a lélek, hol a test lesz előbb gyáva, és adja át a másiknak ezt a szenvedélyt. Mikor a test gyávasága ellenére sem szállja meg indokolatlan félelem a lelket, közel a szabadulás ettől a nyavalyától. Ha pedig minden váratlan dolgot szívbeli töredelemből készséggel fogadunk, már meg is szabadultunk a gyávaságtól.

9. Nem a helyek sötétsége és elhagyatottsága erősíti meg ellenünk a démonokat, hanem az, hogy meddő a lelkünk. Ám néha maga a Gondviselés intézi úgy, hogy megfenyítsen vele.

10. Aki Isten szolgája lett, az csupán a saját Urát féli. Aki viszont őt még nem féli, az gyakran a saját árnyékától is megijed.

11. Gonosz szellem láthatatlan közeledtére testi félelem lesz rajtunk úrrá, angyal közeledtére viszont alázatos örömet érez a lélek. Ezért ha hatásából fölismertük az utóbbi jelenlétét, fogjunk azonnal imába, hi- szen jóságos őrzőnk jött meg, hogy velünk együtt imádkozzék.

Aki legyőzi a gyávaságot, az nyíltan Istennek ajánlja lelkét is, életét is.