Anathenák a különböző new age szekták ellen

A TEOZÓFIA, ANTROPOZÓFIA ÉS SZABADKŐMŰVESSÉG ELÍTÉLÉSE AZ 1932-ES ROCOR ZSINATON

A következő, Karlócán 1932 augusztusában tartott zsinat megerősítette a teozófiai eszmék és a szabadkőművesség korábbi elítélését. „Minden hívő gyermekhez” intézett körlevelében a következőket határozta el:

1, A szabadkőművességet, mint a kereszténységgel ellenséges tanítást és szervezetet elítélni…

2, Elítélni minden olyan tanítást és szervezetet is, amely a szabadkőművességgel, teozófiával, antropozófiával kapcsolatos…

3, Utasítani az egyházmegyei püspököket… hogy a papságnak… megadják a szükséges útmutatásokat az említett tanítások elleni küzdelemhez…

4. rész. Az egyház szektássághoz való viszonyulása

4, Kötelezni az Egyház pajait, hogy kérdezzék meg a gyónni érkezőket, tagjai-e ezeknek a szervezeteknek, vagy osztják-e ezeket a tanításokat. Ha kiderül, hogy tagok vagy osztják ezeket a tanításokat, akkor magyarázzák el nekik, hogy az ilyen szervezetekben való részvétel összeegyeztethetetlen egy keresztény – Krisztus Egyháza tagjának – hivatásával. Az ilyen személyeknek vagy határozottan le kell mondaniuk a szabadkőművességről és a kapcsolódó tanításokról, vagy ha ezt nem teszik meg, nem részesülhetnek szentáldozásban, és ha továbbra is megátalkodottságot mutatnak, ki kell őket közösíteni a Szent Egyházból.” 708.

2.3. AZ OKKULTIZMUS, TEOZÓFIA ÉS SPIRITIZMUS ELÍTÉLÉSE AZ 1938-AS II. ÖSSZEGYHÁZI ZSINATON

Hat évvel később, 1938-ban a Karlócán augusztus 1/14-től augusztus 11/24-ig tartó II. Összegyházi Zsinat ismét foglalkozott az okkultizmus és a szabadkőművesség kérdésével, és Üzenetet intézett a „szórványban élő orosz nyájhoz”, amelyben ismét megállapította, hogy „sokan… miközben a Szent Egyház kebelében maradnak, a kereszténységgel ellentétes különféle tanításokhoz fordulnak, rabul ejtve őket a teozófia, a kabbalisztikus tudományok és a spiritizmus, halottak idézésével foglalkoznak, vagy tanítják annak reinkarnációját, talán nem is sejtve, hogy ezzel a kereszténység ellenségeivé válnak és kiesnek az Egyházból.”

Mindezek a tanítások ellentmondanak a kereszténység alapdogmáinak, és azért is különösen veszélyesek, mert akik a hatásuk alá kerülnek, nem veszik észre a bennük rejlő mérget. Ezért határozottan ellen kell állnunk minden olyan kísértésnek és csábításnak, amely a hazugság és istentelenség vetőitől ered. Az ortodoxia minden ellensége most fegyvert fogott, azt képzelve, hogy az ortodox orosz cárság bukásával kedvező idő érkezett számukra az előretörésre. Különböző szektás közösségek, amelyek Krisztus neve mögé bújnak, de valójában Krisztus tanítását eltorzítják, fokozták tevékenységüket. Mindegyikük azt állítja magáról, hogy egyedüli letéteményese Krisztus igazi evangéliumának, és elutasítja a Szent Egyházat annak istenadta hierarchiájával és a kiszolgáltatott Szentségeivel együtt. Isten Igéje megjövendölte ezeket a divatos tanításokat, jelezve, hogy eljön az idő, amikor az egészséges tant nem tűrik majd, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük, és az igazságtól elfordítják fülüket, a mesékre pedig odafigyelnek (2Tim 4,3-4).

Nem kevésbé tevékenyek a szabadkőműves szervezetek sem, amelyek gyakran az erény iránti buzgalmat színlelnek, de azt nem Krisztus nevében igyekeznek gyakorolni. A keresztény erkölcs egyes tételeit kölcsönözve csalogatják az Egyház gyermekeit a szabadkőműves hálózatokba, hiábavaló kísérletet téve egy Krisztus nélküli kereszténység létrehozására. Sokan, akik csatlakoztak a szabadkőműves páholyokhoz, csupán azok a jó eszmék vonzották őket, amelyeket a szabadkőművesség fitogtat, miközben az gondosan igyekszik eltitkolni a be nem avatottak elől azokat a titkait, amelyek szerint az a kereszténység legrosszabb ellensége, amelynek megsemmisítésére minden erőfeszítését irányítja. Ezért mindazok, akik bármilyen rangon a szabadkőműves páholyok szolgálatába állnak, tudatos vagy tudattalan ügynökei a kereszténység ellen, és mint Krisztus ellenségei, kiutasítandók az Egyházból.” 709.

Forrás: Роман Михайлович Конь, Введение в сектоведение 305-307. Old

Az ortodoxia diadalának vasárnapja, 1983-as anathema ökumenizmus eretneksége ellen

 

1583. Évi zsinat anathemái

 

Nem kis vihar érte el azt az ősi bárkát, amikor a hullámok hevesen csapkodva a vizekre hordták, és ha az Úristen nem emlékezett volna Noéra, és nem látta volna jónak, hogy elcsendesítse a vizet, nem lett volna egyáltalán reménye az üdvösségre. Így Egyházunk Új Bárkáját illetően is, mivel a tévhitűek engesztelhetetlen háborút indítottak ellenünk, úgy döntöttünk, hogy meghagyjuk a jelenlegi Tomost ellenük, hogy az itt leírtak segítségével biztonságosabban megvédhessétek az ortodoxiátokat az ilyen férfiakkal szemben. Azonban nehogy összetételünk megterhelő legyen az egyszerűbb emberek számára, úgy döntöttünk, hogy a kérdést köznyelvben fogalmazzuk meg, a következőképpen fogalmazva:

 A régi Rómából származnak bizonyos személyek, akik ott tanulták meg a latin szokásokat. A legrosszabb az, hogy attól kezdve, hogy ruméliai rómaiaknak születtek és neveltettek, nemcsak hitüket változtatták meg, de még harcot is folytatnak a keleti egyház ortodox dogmái és igazságai ellen, amelyeket Krisztus és az isteni Apostolok és a Szentatyák szent zsinatai (vagy szinódusai) adtak át nekünk. Ezért, levágva ezeket a személyeket, mint romlott tagokat, parancsot adunk:

 Hogy aki nem vallja meg szívvel-szájjal, hogy a keleti egyház ortodox módon megkeresztelt gyermeke, és hogy a Szentlélek csak az Atyától származik, lényegében és hiposztatikusan, ahogyan Krisztus mondja az evangéliumban, az Egyházunkon kívül maradjon, és legyen rajta anathema. Hogy aki nem vallja be, hogy az Eucharisztia misztériumán a laikusoknak is részt kell venniük mindkét színben, a drága testben és a vérben, hanem azt mondja, hogy csak a testből fog részesülni, és ez elegendő, mert abban a Test és a Vér is jelen van, amikor valójában Krisztus mindegyiket külön-külön mondta és kezelte, és akik nem tartják be ezeket a szokásokat, minden ilyen személyre legyen Anathema.

 Hogy aki azt mondja, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus a misztikus vacsorán kovásztalan kenyere volt, mint a zsidóké, és nem kovászos, az menjen el tőlünk messze, és Legyen ő is anathema alatt, mint aki a zsidók és Apolinarios nézeteit vallja, és az örmények dogmáit viszi be Egyházunkba, ami miatt legyen rajta kétszeresen is anathema.

 Aki azt mondja, hogy a mi Krisztusunk és Istenünk, amikor eljön, hogy ítélkezzen felettünk, nem a lelkek felett jön ítélkezni a testtel együtt, vagy a megtestesült lelkek felett, hanem csak a testet ítéli majd meg, legyen rajtuk anathema.

 Aki azt mondja, hogy azoknak a keresztényeknek a lelke, akik megtértek a világban, de nem teljesítették vezeklésüket, amikor meghalnak, a tűz tisztítótűzébe mennek, ahol láng és büntetés van, és ott megtisztulnak, ami egyszerűen egy ókori görög mítosz, és azok, akik Órigenészhez hasonlóan azt hiszik, hogy a pokol nem örökkévaló, és ezáltal szabadságot vagy bűnre való ösztönzést adnak maguknak vagy ajánlanak fel, az õ és minden ilyenre legyen Anathema.

Aki azt mondja, hogy a pápa az Egyház feje, nem pedig Krisztus, és felhatalmazása van arra, hogy búcsúlevelével vagy más irattal személyeket engedjen be a Paradicsomba, és megbocsásson annyi bűnt, amennyit csak elkövettek, ha egy ilyen személy pénzt fizet, hogy megbocsátást kapjon tőle, azaz engedélyt a bűnre, legyen minden ilyen emberre Anathema.

 Hogy aki nem követi az Egyház szokásait, ahogyan azt a Hét Ökumenikus Zsinat elrendelte, és a Feltámadást és a Menologiont, amellyel jól tettek, hogy törvényvé tették, hogy azt követnünk kell, hanem követni akarják az újonnan feltalált paszcháliont és a pápa ateista csillagászainak új Menologionját, és ellenzik mindazt, és meg akarják dönteni és megsemmisíteni az Egyház dogmáit és szokásait, amelyeket apáink hagyományoztak ránk, szenvedjen anathema alatt és zárják ki Krisztus Egyházból, és a Hívek Gyülekezetéből.

 Hogy ti jámbor és ortodox keresztények maradjatok hűségesek abban, amit tanítottak nektek, amiben születtetek és nevelkedtetek, és amikor az idő úgy kívánja, és ha szükség van rá, a véreteket is ontsátok az Atyáink és a hitvallásotok által átadott hit megőrzése védelméért: és, hogy óvakodjatok az előző bekezdésekben leírt személyektől, a mi Urunk Jézus Krisztus segítsen meg benneteket, és egyúttal középszerűségünk imája legyen mindnyájatokkal: Ámen.

1583. év az Isten-ember születésétől, 12. Indikáció, november 20.

 Jeremiás Konstantinápolyból, Szilveszter Alexandriából, Sophronios Jeruzsálemből (és a szinódus többi jelenlévő püspöke)