A bizánci naptár, más néven Ἔτος Κτίσεως Κόσμου vagy Ἔτος Κόσμου; jelentése: 'római év az univerzum teremtésétől számítva', rövidítve ε.Κ.) az Ortodox Egyház által használt naptár volt körülbelül 691-től 1728-ig az Egyetemes Patriarchátusban. Ez volt a Bizánci Birodalom hivatalos naptára 988 és 1453 között, és Oroszországban is ezt használták 1700-ig. Ezt a naptárt más bizánci területeken is használták, például Szerbiában, ahol régi szerb jogi dokumentumokban, például Cár Dušan törvénykönyvében található, így "szerb naptárként" is emlegetik.
Első éve, amely a teremtés dátumát jelöli, Kr.e. 5509. szeptember 1. és Kr.e. 5508. augusztus 31. volt. Ezzel az aktuális év (Kr.u. 2025) 7533 (szeptember 1. előtt 7533, szeptember 1. után pedig 7534).
Néhány idézet a szentatyák írásaiból a bizánci naptárral kapcsolatban:
Aranyszájú Szent János a "Keresztről és a Latorról" című homíliájában azt mondja, hogy Krisztus „ma megnyitotta számunkra a Paradicsomot, amely mintegy 5000 évig zárva maradt.”[24]
Szír Szent Izsák, egy homíliában azt írja, hogy Krisztus előtt „ötezer és néhány év elteltével Isten hagyta, hogy Ádám (azaz az ember) a földön dolgozzon.”[25]
Áldott Ágoston az Isten városában (413–426 között írva) így ír:
„Hagyjuk figyelmen kívül azon emberek találgatásait, akik nem tudják, mit mondanak, amikor az emberi faj természetéről és eredetéről beszélnek… Őket megtévesztették azok a rendkívül hazug dokumentumok, amelyek azt állítják, hogy sok ezer év történelmét adják, noha a szentírások alapján azt találjuk, hogy nem telt el 6000 év. (Isten városa 12:10).” Ágoston hozzátette, hogy az ókori görög kronológia „nem haladja meg a világ valódi történetének időtartamát, ahogyan azt a mi dokumentumainkban (azaz a Szentírásokban) megvan adva, melyek valóban szentek.”
Római Szent Hippolütosz (kb. 170–235) bibliai alapokon azt vallotta, hogy Jézus születése az 5500. évben történt, és azt tartotta, hogy Krisztus születése húsvét napján történt, arra következtetve, hogy annak hónapja és napja március 25. volt (lásd: alexandriai éra). Az alábbi időszakokat adta meg:
„…Ádám és az özönvíz között 2242 év, onnan Ábrahámig 1141 év, onnan a kivonulásig 430 év, onnan Józsué pászkájáig 41 év, onnan Ezékiás pászkájáig 864 év, onnan Jósiás pászkájáig 114 év, onnan Esdrás pászkájáig 107 év, és onnan Krisztus születéséig 563 év.”
