Szír Szent Izsák aszketikus homíliái,

A lélekről, a szenvedélyekről és a gondolkodás tisztaságáról kérdésekben és válaszokban. 

Kérdés: Mi a lélek természetes állapota, mi a természettel ellentétes állapot, és mi a természet feletti állapot?

Válasz: A lélek természetes állapota Isten teremtményeinek megértése, mind az érzéki, mind a noetikus. A lélek természetfeletti állapota a lényeget meghaladó Istenség isteni látásában való mozgása. A természettek ellenes állapot pedig az, amikor a lelket a szenvedélyek mozgatják. És pontosan ezt mondta az isteni és nagy Szent Bazil: „Amikor a lélek természetének megfelelően van, élete fenn jár; amikor pedig a természete ellenére van, lent jár a földön. Amikor fenn jár, mentes a szenvedélyektől; de amint a természete saját állapotából leszáll, a szenvedélyek megjelennek benne.”

Nyilvánvaló tehát, hogy a lélek úgynevezett szenvedélyei nem természetüknél fogva a lélek tulajdonai. Ha így van, akkor a lélek a test hibás szenvedélyei által is mozog, akárcsak az éhség és a szomjúság által. De mivel az utóbbiakra vonatkozóan nincs törvény szabva a lélekre, ezért nem róható fel neki vétkesség, ellentétben az előbbi, kárhozat alá eső szenvedélyekkel. Vannak idők, amikor Isten megengedi az embernek, hogy látszólag helytelen dolgot tegyen, és ahelyett, hogy vádolnák és kárhoztatnák, jó jutalomban részesül: mint Hóseás próféta, aki paráznát vett feleségül; mint Éliás próféta, aki férfiakat ölt meg Isten iránti buzgalmában; és mint azok, akik kardélre hányták saját rokonaikat Mózes parancsára. Mégis mondják, hogy a vágy és a harag természetüknél fogva a lélekhez tartoznak, külön a test természetétől, és hogy ezek a lélek szenvedélyei.